A reining díjlovaglás western
stílusban, vágtában bemutatva. A program elemeinek
alapját az igazi „ranch-munka” során adódó feladatok
szolgáltatták. A reining szépsége nem csak a manőverek
kivitelezésének módjában rejlik, hanem abban is, hogy a
ló a laza száron történő hirtelen fordulatok, a gyors
vágták, a több méteres sliding stopok után sem válik
izgatottá, és teljes mértékben nyugodt marad. A nagy
reining versenyek hangulata teljesen más, mint amit az
európai ember megszokott. A nézők a pályán lévő „western
díjlovasokat” hatalmas lelkesedéssel, hangos
füttykoncertekkel, biztatják a gyorsabb vágtákra,
spinre, a több méteres és igen látványos sliding
stopokra, és harsány ováció hallatszik egy-egy szép
lassú vágtára történő visszaállásnál vagy
ugrásváltásnál. Ez a hangulat elengedhetetlen része a
reining versenyeknek…
A cutting a western sportágak
„kábítószere”: aki egyszer már ült igazi cutting lovon,
aligha szeretne leszállni róla. Mániákussá teszi az
embert az az érzés, amikor egy cutting ló elkezd
dolgozni: ellenállhatatlan őserő lép működésbe…
Ehhez a lónak egy természetes
adottságra van szüksége, amit „Cow Sense”-nek, marhához
való érzéknek nevezünk. Hasonló adottság ez, mint a
kutyáknak a vadász- vagy terelőösztöne! Ha a lónak nem
veleszületett adottsága, akkor ezt megtanítani nem
lehet. Ha valaki egy jó cutting lovat dolgozni lát, nem
felejti el egykönnyen. A néző hamar kitalálja, miért
fogják a lovasok az egyik kezükkel a nyeregszarvat…
Mialatt a ló a marhával dolgozik, a lovasnak elsősorban
az a feladata, hogy megtalálja a helyes ülést és
egyensúlyt a nyeregben.
A jó pleasure lónak szabad mozgása
van, felépítésének megfelelő lépéshosszal. Mozgása
mérsékelten térölelő, kis erőkifejtéssel.
Kiegyensúlyozott, szabad mozgással rendelkezik, miközben
korrekt jármódot mutat be a megfelelő iramban. A mozgás
minősége és a jármódok folyamatossága a fő szempontok
közé tartozik. A fejét és a nyakát elengedett,
természetes pozícióban kell tartania, a tarkója egy
vonalba esik a marjával vagy csak kismértékben van
felette. A jó pleasure ló kiegyensúlyozott és készséges,
jó kondícióban lévő, igen kényelmes lovaglású.
A western horsemanship
(ejtsd: vesztern horszmensip) egy amatőrök és ifjú
lovasok részére kiírt versenyszám. A program, amit a
versenyek során lovagolni kell, tulajdonképpen a három
jármódot és a reining-manőverek alapjául szolgáló
elemeket tartalmazza. Célja az, hogy a fiatal és a kezdő
lovasokat a westernlovaglás alapjainak precíz
elsajátítására buzdítsa. A fiatal lovasok korán „fejest
ugorhatnak a mélyvízbe”, és már ifjú korukban elég nagy
versenyrutinra tehetnek szert.
A western horsemanship
lényege, hogy a lovas mennyire tudja a lóval
összhangban, precízen és könnyedén végrehajtani az
előírt manőversort úgy, hogy közben nyugalmat,
önbizalmat sugároz, természetesen helyes testtartás
mellett.
A trail (ejtsd: trél)
egy olyan western versenyszám, amelynek során a ló-lovas
párosoknak olyan akadályok sorozatát kell leküzdenie,
amelyek a mindennapi kültéri lovaglás során, erdőn-mezőn
akármikor előfordulhatnak. Még az ugyanolyan típusú
akadály is igen sokféle formában jelenhet meg a
versenyek során, számos kombinációban. A jó trail ló
igen engedelmes, nyugodt, kiegyensúlyozott, és nem
félős. Mivel a westernlovakat nagyfokú önálló
feladatmegoldásra nevelik, ezért elengedhetetlen, hogy
számos rúd, a különböző típusú akadályok és ezek
kombinációi között a ló figyelmesen és a lovasával
rendkívül együttműködően dolgozzon. Mindezt
természetesen nem rövid, hanem a westernlovakat jellemző
laza szárhasználattal kell megoldani.
A Halter verseny olyan kategória, ahol
a lovakat a testfelépítésük alapján bírálják el.
Ezen verseny célja az, hogy megőrizze
a Quarter Horse fajtatípusát azzal, hogy a lovak
értékelésének az alapja a fajta ideálhoz való
hasonlóság, amely ideál a fajtajelleg, az egyensúly, az
izmoltság, a testfelépítés és a nemi jelleg legjobb
kombinációja.
A halter osztályokban bemutatott
ideális ló a következő tulajdonságokkal rendelkezik: az
összbenyomást tekintve finom vonzó fej, finom
nyakillesztés, jó arányokkal rendelkező kondicionált
nyak; hosszú, dőlt lapockák; mély mellkas, rövid hát;
erős, jó kötésű ágyék; hosszú csípő és far; jól
körülhatárolt és izmolt térdek, lábszárak, és mellkas;
ezen tulajdonságok egyenes szabályos végtagokkal és
hibátlan patákkal párosulnak.
A western riding bírálatának alapja a
jármódok, ugrásváltások minősége, a ló viselkedése,
képességei és hogy mennyire készséges a lovas
segítségadásaira. Ennek a versenyszámnak a fő eleme az
ugrásváltás, ám mégsem csupán ennek a helyes
kivitelezéséről van szó. Nem egyszerű ugyanis a szinte
centiméterre meghatározott helyen korrekt módon
végrehajtani az ugrásváltást, amelynek olyan
gördülékenynek kell lennie, hogy szinte észre se
lehessen venni, hanem az egész pálya teljesítése során a
lónak laza száron – egykezes szárhasználat mellett –
lazán, fegyelmezetten egy iramban kell haladnia.
A versenyeken a négy feladatsor közül
az egyiket kell teljesíteni. A pálya helyes
felállításáért a bíró a felelős.
A jó „cow horse” veleszületett
képessége a marhával való munka, szinte valószínűtlenül
gyorsan képesek az összefüggéseket megtalálni és hamar
rájönnek a munka lényegére. Szinte hihetetlen, de egy
jól és szisztematikusan kiképzett ló már „olvas” a marha
gondolataiban, és rengeteget tud segíteni a lovasnak a
munkában, feltéve, ha a lovas is képes megérteni lova
kezdeményező mozdulatait. Igen sokoldalú, intelligens,
atletikus és kiegyensúlyozott idegrendszerű lovat kíván.
A szóban forgó versenyszám, a Working Cow Horse, magában
foglalja a reining elemeit és a marhával való munkát
egyaránt. A verseny előre meghatározott reining
feladatok végrehajtásából és marhával való munkából áll.
